Az útifű maghéj koleszterin- és vérzsírszintre gyakorolt hatását számos kutatásban vizsgálták. Ezek alapján az útifű maghéj napi min. 3 g-os adagolás mellett, legalább 7 héten keresztül történő fogyasztása során az összkoleszterinszint 3-14%-kal, az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szint 5-11%-kal, az apolipoprotein B szint pedig 8-9%-kal csökkent (Anderson, Bell, Anderson, Davidson)
Egy másik vizsgálatban napi 3-15 g útifű maghéj több részletben fogyasztva szintén csökkentette az LDL-koleszterin és a vérzsírok szintjét is (Xiao).
Emellett jelentősen javult az "rossz" (LDL) és a "jó" (HDL) koleszterin aránya 6 hónapig tartó fogyasztás után. Az arány még tovább javult, amennyiben az útifű maghéjat olyan speciális étrendben fogyasztották, amelyben az energiabevitel 12%-át egyszeresen telítetlen zsírsavak jelentették (Jenkinks).
Az útifű maghéj koleszterin- és vérzsírszint-csökkentő hatását úgy fejti ki, hogy az epefolyadékkal távozó koleszterin beágyazódik az útifűben nagy mennyiségben lévő poliszacharidokból képződő mátrixba, így a vékonybélen keresztül nem tud visszaszívódni a véráramba. (Turley, Everson).
Az útifű maghéj maximális hatása akkor jelentkezett, amikor azt ételekhez (gabonapehely, kenyér) adták (Wolever, Munari).
Az útifű maghéj egyes kutatásokban hatásosnak bizonyult mind a székrekedés, mind a hasmenés kezelésében is. A hatás annak köszönthető, hogy az útifű maghéj lassítja a gyomorürülést és a bélmozgást (hasfogó hatás) és javítja a széklet állagát úgy, hogy vízoldható rostjai és nyálkaanyagai géles állagot képeznek (Washington, Eherer).
IBS-ben szenvedő betegekkel végzett kutatásokban az útifű maghéj enyhítette a székrekedést, csökkentette a hasi fájdalmat és a hasmenést, és javította a betegek közérzetét étkezés után (Hotz, Bijkerk).
Egy összegző tanulmány alapján az útifű maghéj 22%-kal csökkentette az IBS tüneteit a placebóval összehasonlítva. Ezekben a vizsgálatokban a gyógynövényt minimum napi 6 g-os adagolás mellett alkalmazták, amelyet elosztva fogyasztottak a résztvevők, legfeljebb 4 hónapon keresztül. A betegek átlagosan 4 hét után tapasztaltak pozitív hatásokat (Ford).
Az útifű maghéj egyes kutatásokban hatásosnak bizonyult mind a székrekedés, mind a hasmenés kezelésében is. A hatás feltételezhetően annak köszönthető, hogy az útifű maghéj lassítja a gyomorürülést és a bélmozgást (hasfogó hatás) és javítja a széklet állagát úgy, hogy vízoldható rostjai és nyálkaanyagai géles állagot képeznek (Washington, Eherer)
IBS-ben szenvedő betegekkel végzett kutatásokban az útifű maghéj enyhítette a székrekedést, csökkentette a hasi fájdalmat és a hasmenést, és javította a betegek közérzetét étkezés után (Hotz, Bijkerk).
Egy összegző tanulmány alapján az útifű maghéj 22%-kal csökkentette az IBS tüneteit a placebóval összehasonlítva. Ezekben a vizsgálatokban a gyógynövényt minimum napi 6 g-os adagolás mellett alkalmazták, amelyet elosztva fogyasztottak a résztvevők, legfeljebb 4 hónapon keresztül. A betegek átlagosan 4 hét után tapasztaltak pozitív hatásokat (Ford).
FIGYELMEZTETÉSEK, ELLENJAVALLATOK
Fogyasztása nem helyettesíti vegyes étrendet!
Alkalmazása nem ajánlott emésztőrendszeri szűkület esetén.
Gyógyszerek, vitaminok és ásványi anyagok bevétele előtt vagy után egy órával ajánlott fogyasztani.
Fokozhatja a vércukorszint-, és vérzsírszint-csökkentő gyógynövények és gyógyszerek hatását.
Terhesség és szoptatás alatt is fogyasztható.
6-12 éves kor között a kapszulák mérete miatt a kapszulákban lévő port ajánlott folyadékban elkeverve fogyasztani.
Amennyiben fogyasztása után emésztőrendszeri panaszokat tapasztal, igyon több folyadékot vagy csökkentse az adagot!
A napi ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
